Lycos Alphaserver-en

M r nem csak az AltaVista fut Digital AlphaServer 8400 g‚peken, hanem az
egyik riv lis, a Lycos is. Mint a Lycos egy k‚pvisel“je elmondta, a
d”nt‚sben k‚t dolog j tszott f“ szerepet: a t”bb mint 2GB mem˘ria t mogat sa;
‚s a 64 bites cĄmz‚s, ami egy ekkora adatb zisn l m r igen l‚nyeges. A Lycos
adatb zis az Ąr s pillanat ban 10GB.

Apr˘ Webserver

B r az el“z“leg emlĄtett Lycos adatb zis nak szolg ltat s ra val˘szĄn–leg
nem alkalmas a PharLap Łj Web szervere, az‚rt n‚h ny ‚rdekes tulajdons ga
akad. P‚ld ul id“j r sjelent‚st szolg ltat (http://smallest.pharlap.com/).
Ez m‚g ”nmag ban nem lenne nagy dolog, de nem is nagy dolog amir“l sz˘lok
most, hanem kicsi. M‚gpedig a vil g legkisebb, nem eg‚sz 10 * 10 centim‚teres
webserver‚r“l. A k rtya 386 alapŁ, ‚s Ethernet-en  t csatlakozik a vil ghoz.
A PharLap els“sorban a k˘rh zi ‚s az ipari felhaszn l s t emeli ki.


Mobil telefonflke

- M‚g ha nincs is mobiltelefonunk, m‚g ha a legk”zelebb telefonvonal
kilom‚terekre van, ‚s m‚g  ram sincs, akkor is telefon lhatunk. Hogy
mivel? Fizet“s mobiltelefonnal term‚szetesen. A Schlumberger c‚g PF08 anal˘g
mobiltelefonj ba m gnesk rtya-leolvas˘t ‚s napelemeket ‚pĄtettek, hogy ezeknek
a c‚loknak megfeleljen. Tov bbi inform ci˘: poirier_n@montrouge.ts.slb.com


Perpetuum Mobile - kincs, ami nincs?

Mennyi energi ba kerl egy bit mozgat sa? A Science magazinban megjelent egy
cikk Rolf Landauer, az IBM munkat rs nak toll b˘l. A cikk semmilyen konkr‚t Łj
felfedez‚st nem Ąr le, ""mind”ssze" n‚h ny ”tletet ad, hogy merrefel‚ is
kellene kutatni. Az alapvet“ c‚l az lenne, hogy egy bit mozgat sa ne kerlj”n
energi ba. Landauer maga is vezetett n‚h ny ‚vtizede hasonl˘ kutat st, aminek
eredm‚nyeit ma m r sz‚les k”rben haszn lj k a hordozhat˘ sz mĄt˘g‚pekben.


Cisco-Telebit h zass g

A Cisco megv s rolta a Telebitet kb. 200 milli˘ US Doll r‚rt. A Cisco
legink bb h l˘zati elemeir“l (router, bridge, switch), a Telebit pedig
anal˘g ‚s ISDN modemjeir“l ismert. A term‚kek Ągy j˘l kieg‚szĄtik egym st,
a Telebit Modem ISDN Channel Aggregation (MICA) technol˘gi j t pedig be‚pĄtik
a Cisco term‚kekbe is. Ennek keret‚ben az ezzel foglalkoz˘ mintegy ”tven ember
a Cisco-hoz kerl, a Telebit-et pedig gy”keresen  talakĄtj k.



Chipek, processzorok ‚s MPEG-dek˘derek

Els“ hall sra eg‚szen k‚ptelen hĄrek kerengenek az  Intel-HP
k”z”s fejleszt‚s–  chipj‚r“l, a  Merced k˘djel–  P7-r“l. Egy
verzi˘ja 1400  MHz-es ˘rajellel  fog m–k”dni.  Val˘j ban 3-4
‚ve besz‚lnek m r GHz k”rli sebess‚gekr“l, de  val˘szĄn–leg
csak   1998   elej‚n   l thatjuk   az   500-700  MHz  k”rli
pr˘bap‚ld nyokat ‚s 2002 k”rl az 1400 MHz-eseket.


                           *

Mik”zben a szaksajt˘ tele  van a Texas Instruments  Łj, 0,18
mikronos technol˘gi j val, minden  fejleszt“k anyja, a  Bell
Laboratories  (Lucent)  bejelentette,  hogy enn‚l v‚konyabb,
0,08  mikronos   vonalakat  is   tud  rajzolni   a   Scalpel
technol˘gia segĄts‚g‚vel. A Lucent Technologies m r  t rgyal
t”bb chipgy rt˘val, de nem val˘szĄn–, hogy 2005 el“tt  ilyen
chipet  v s rolhatunk,  el“bb  a  0,13 mikronos technol˘gi t
terjeszti a Lucent.


                           *

De  mi  v rhat˘  a  k”zelebbi  j”v“ben, mondjuk m‚g ebben az
‚vsz zadban?  M‚g  ez  ‚vben  v rhat˘ak az MMX utasĄt sokkal
felszerelt   Pentium    processzorok,   a    P55C    sorozat
megjelen‚se.  1997   elej‚n  v rhat˘   a  szint‚n   MMX-szel
er“sĄtett Pentium  Pro, a  Klamath megjelen‚se.  Az MMX csak
az   azt   kihaszn l˘   multim‚dia   alkalmaz sokn l  el“ny,
egy‚bk‚nt semmi Łjat nem nyŁjt.